Enigma, nácik, kódtörés, második világháború - a letölthető tartalom írója és rendezője, Steve Gaynor mesél!

Azt eddig is tudtuk, hogy a BioShock 2-t nem az Irrational Games készítette, viszont a Minerva's Den munkálataiban már ők is részt vettek (igaz, csak részben). A DLC-t ugyanis egy Irrational-ös dizájner, Steve Gaynor írta és rendezte - talán ez is közrejátszhatott abban, hogy a letölthető tartalom jobban lenyűgözte a közönséget és a szaksajtót, mint maga a második rész. A PC-s kiadás kálváriája után a megjelenéskor tették közzé az alábbiakat, Steve Gaynor tollából, aki a Minerva's Den történetének hátteréről mesél nekünk. Íme a fordítás, kellemes olvasgatást!

Így készült a BioShock 2
1. rész: A Minerva's Den története
írta Steve Gaynor

A BioShock mögött álló alapelvek egyike, hogy a történetnek és karaktereknek nem csak Rapture világába, hanem a korszak történelmi és politikai kontextusába is illeszkedniük kell. A BioShock 2 történet-orientált DLC-je, a Minerva's Den írójaként ez jól jött nekem: mióta a Minerva's Den Rapture számítógépesített központjáról szól, nem csak a korszak valóságos technológiájáról, hanem történelmi figurákról és eseményekről is rengeteget tanultam.

Az alábbiakban a Minerva's Den háttértörténetével és az őt körülvevő kontextussal foglalkozom majd, tehát SPOILER-VESZÉLY esete forog fenn - aki még nem játszotta volna végig, az ne olvasson tovább!

Amikor eldöntöttük, hogy Rapture számítógépes technológiájára fogunk összpontosítani, tudtuk, hogy a modern számítógépes kor hajnalára akarunk alapozni, melyet a második világháború eseményei ihlettek. Babbage differenciálgépén kívül jelentős elektronikus számítógépeket a korai időszakban Alan Turing és csapata készített a második világháború alatt, az angliai Bletchley Park-ban. Feladatuk a nácik titkosírásának feltörése volt, melyet a németek az "Enigma"-val készítettek. A Turingék által megépített elektromechanikus gép, a "Bomba" segített volna közelebb hozni a háború végét.

Ez a projekt, és Turing további munkái - a tárolt-programú számítógépes technológiával kapcsolatban - meghatározták a korszak nagygépeit (és a legtöbb technológia, ami a Minerva's Den-ben látható, szintén ezeken alapszik). Ezek az "ENIAC", "UNIVAC", és egyéb nagygépek, melyeket kormányzati épületekben és állami egyetemeken üzemeltek be. A találmány iróniája, hogy az orvosi, kommunikációs és egyéb hasznos funkciók mellett, melyeket a számítógépes technológia elhozott, eredetileg arra volt tervezve, hogy számításokat végezzen a hidrogén bombához, ami a legpusztítóbb fegyver, ami a világon létezik.

Tehát a Minerva's Den-ben a korszak konfliktusos jellege testesül meg Charles Milton Porter-ben, aki a "The Thinker" feltalálója: ez a nagygép Rapture fejlődéséért készült, valamint a felszínen élők minden álmát és elképzelését felülmúlták vele. No de ki Porter, és mi vitte őt a víz alatti városba?

2. rész: Ki az a Charles Milton Porter?

Rapture rejtélyekkel teli város: legnagyobb gondolkodóit, akik fellázadtak, kitaszította a fenti világ, vagy legalábbis úgy érezték, hogy kitaszította őket. Amikor a Minerva's Den forradalmi technológiája mögött álló karaktereken gondolkodtunk, ki kellett találnunk, kik hozták létre mindezt, és miért döntöttek úgy, hogy Rapture-be mennek. A tettes Charles Milton Porter lett, kinek motivációi... komplikáltak.

Porterben megtaláltuk azt az embert, aki a világ színhelyeinek útkereszteződésében áll: a saját területén zseniális, de még mindig csak egy másodrangú polgár a társadalom szemében; valaki, akinek legnagyobb munkáját titokban kell tartania, még azok előtt is, akiket a legjobban szeret; egy ember, aki elvesztette számára a legfontosabbat egy olyan ország miatt, amit nem nevezett otthonának.

Porter Chicagóban született és nevelkedett; már korán tehetséget mutatott a matematikában, ezért fiatalemberként a pennsylvaniai Lincoln Egyetemre jelentkezett, ahol az ország első lediplomázott színesbőrűjeként végzett. Már végzős diákként nevet szerzett magának a matematika világában, ezért Alan Turing a második világháború alatt titokban meghívta csapatába Angliába, hogy segítsen feltörni az Enigma kódját. Porter éppen frissen házasodott egyetemi szerelmével, Pearl-lel, majd együtt vágtak neki a nemzetközi utazásnak. Kaptak egy lakást Londonban, de Porter mindig a Bletchley Park-ban volt, gyakran megszakítás nélkül napokon, heteken keresztül, Turing-gal dolgozva egy projekten, ami világjelentőségű volt.

Porter feltétel nélküli elkötelezettsége személyes áldozattal járt: ahogy telt múlt az idő, Turing és Porter csak dolgozott és dolgozott, Pearl pedig egyre kevesebbet látta férjét, aki ráadásul egy külföldi, ismeretlen városba távozott. Amíg távol volt, 1940-ben megkezdődött London bombázása ("Blitz"). A bombázások első hullámában Pearl is életét vesztette, Porternek pedig elköszönni sem maradt ideje.

A veszteség és sajnálat érzése, a kiábrándultsággal vegyülve, ami a szövetségesek között betöltött szerepe miatt érte, kényszerítette rá ezt a remek számítógéptudóst, hogy elhagyja a felszínt, és Rapture városába menjen - a helyre, ahol az embert munkája alapján értékelik, ahol a labor csakis az övé, és ahol nem tartják vissza szabályozások attól, hogy beteljesítse mentora álmát: létrehozza a mesterséges intelligenciát.

Nos, eddig tartott az Így készült, remélem tetszett mindenkinek. Aki még nem olvasta volna, annak figyelmébe ajánlanám Gaynor úr másik kulisszatitkos írását, BioShock 2 Minerva's Den titkok címmel, mely szintén spoileres, de a fentebbiekhez hasonlóan érdekes olvasmány.